1642 augusztus 30-án kellt szabadalom-levél.
Mi, Rákóczi Győrgy, Istennek kegyelmességéből Erdélynek fejedelme, Magyar Ország részének ura és Székelyeknek Ispánja: adgyuk emlékezetére mindeneknek, valakiknek illik: Hogy ezen jelen való 1642. esztendőbe Pünkösd havában találának meg minket ez vitézlő Ladáni János és Turay János Hajdú hadnagyok Sárospataki preefectussunk Debreceni Tamás által kívánván azt tőlünk, hogy Jószágunkban valahol Onad körül lakó helyt adnánk nökiek, az hová bizonos számú Vitézekkel meg telepedhetnének, és arról, (talán: ahol) minket, maradékainkat is, mint több jószágunkban meg Telepedett Hajdú vitézek lovok hátán mind békességes s mind adakozó üdőkben jó Fegyverekkel, kopiákkal, katona szerszámokkal az hol mint az üdő és az szükség kívánnya, mint Vitéz Emberek szolgálnak. Mely kívánságokat meg nevezett Vitézlő Ladányi Jánosnak és Turay Jánosnak meg tekintvén elmékedénk arról is hogy ez sok Csavargók, Prédikálók miatt Lucz nevű falunk az Rév hely miatt s mind az Török Uraknak rend felett való adóztatása miatt megkevesedvén és helyben meg nem maradhatván, hogy utolsó pusztulások ne következzenek, meg engedtük meg nevezett Vitézlő Ladányi Jánosnak és Turay Jánosnak ha száz vagy más fél száz számú Vitézekkel akar is szálljon reá Nagy Lucz nevű falunkra, mely vagyon Zemplén vármegyében, az ide alá meg írt Conditiok alatt:
1. Jó Parieét tartoznak Személy szerént ha többet nem is, edgyet tartani s az kiket oda fogadnak is, de csak igaz katonák, köz Hadakban járt és próbált légyenek, Katona Szerszámmal, Fegyverrel, Kopiával, Páncéllal, Sisakkal, Karvassal, Hegyes tőrrel, Puskával. Jobbágyból álló hüte hagyott Leveles, vagy kezesség alatt valókat közzéjük ne Szállíccsanak, kik miatt és után is magunk vagy gondviselőink és az Sereg is busulna. Se urak se Nemes Emberek Jobbágyit közzéjek akarni, Czégéres Vétekben beledzett., Duló Fosztó SohonnaiSzökött szolgát számadot ne fogadjanak, mert mindgyárást ki adattyuk az kiké leszen, csak Simpliciter és az Hadnagyot meg büntettyük.
2.Semminemű vetésekből, valamint a föld terem nekünk, se maradékainknak Dézmát, kilencedet ne adgyanak.
3. Az szabados elő réteket, Erdőket, Haálszó Vizet bírhassanak ők is, de ugy, hogy az Szegénységet ki ne rekesszék, hanem kinek kinek azoknak is mind Rétek, Szántóföldnek meg legyen. Az Szabad halászó Vizek is élhessék mind eddig, de az uri Tilalmas Vizek számukra tartatnak ennek előtt ez után is meg Tartassanak ez szerint.
4. Az korcsomát ugy rendeltük, hogy el kezdvén 1. Juny szegénységgel esztendő által így járván, hogy egyik holnap magunk, másik az Seregé, mikor penig magunknak nem árultatnának, akkor az Jobbágyokkal edgyütt ők árultassanak, de edgyik az másik ellen ne áruljon, setétkor se nyitván, azhein pok szerént tizenkét forint bírság lett. Az Mészárszék dolga így vagyon: September, Október, November Magunké, és ez többi övék az Jobbágyokkal edgyütt.
5. Az Aboni és Felső Luczi földet is, az miénket és az Árvákét (de ez Nemes emberekét nem adhatunk) élhessék, de ezt is úgy, hogy nekünk is legyen elegendő, ha melyeken Tisztviselőnk szántani, vetetni, kaszálni akarnának az Szegénység is aki ott akar szántani, kaszálni.
6. Két holnapig minden Hadi expeditiónkba Tartozzanak mellettünk és maradékink mellett, hogy ehol kívántatik ugy, mint arra rendeltetett fő Ember Szolgáink most leg főképpen Praefektusunk avagy Pataki kapitánunk mellett magok költségén szolgálni, az után penig öt héten járván Lovasnak Négy forintja, gyalognak hat forintja Levél hordozással Nyolc Mély földig és Tízig Tartozzanak ugy a mint több jószágainban le telepedett hajdú Vitézek szolgálnak.
7. Jobbágyot sereg számára tartani egyet se merészeljenek, ne szállíccsanak, meg nem engedjük. A mely katona Épületet tenné s azonban holta történnék, ha katona szállana belé, meg adgya az árát, ha paraszt Ember az szerént az is adgya meg illendő árát.
8. Ha ki lakását ott nem szeretné, prafectusunktól és Hadnagyától búcsúzva bár el menjen s el is bocsássák békével.
9. A Török adajába ez Szegénységet Segéllyék Személy szerént egy egy török forinttal és azok pusztulására semmi úton ne igyekezzenek s ne legyenek, hanem inkább oltalmukra, mert az végre is szállítunk oda az jó Vitézeket.
10. Mint fejenként a mi hűségünkre kötelesek legyenek és hűtessek, az Hadnagyok penig Reversálisokat be ne adgyák.
11. Urak és Nemes Emberek Jobbágyát be nem fogadgyák semmi úton.
12. Az két holnap alatt míg magok költségén szolgálnak valami Szerencsét Isten ad az maguké legyen, nekünk semmit ne adgyanak kedvek ellen, de mikor hó pénzükön lesznek, valami jó szerencséjök leszen, az régi Vitézlő Rendtartás szerént mindenek harmad részét nekünk adgyák.
13. Közülök ha mi vétekben esik valaki vagy vádoltatik törvényre először Hadnagya előtt, az után kérdő helyen, onnan viszont az mi Székünkre menvén Apellatio szerént és ott decid el tassék.
14. Magok szükségére dolgokban Révet ne fizessenek, de másoknak meg ne engedtessék idegeneknek ki ki penig idegen Ember Marháját övének mondaná s azonan csak az Rév fizetését vesztené el vele s nem övé volna komperiáltatván elegendőképpen illyen családsága, minden Törvény nélkül izenkét forinton maradgyon. Toties quoties cselekszik, kiről az Hadnagya igazat szolgáltassa, harmada övé legyen, az bírságnak, két része magunké. Mindennekokáért Pataki Praefektus hívünk kegyelmesen parancsollyuk ebbeli kegyelmes Annentiánkat így értvén meg írt helyre telependő Vitézeket tartcsa és másokkal tartassa ebben meg.
Secus non factus. Datum in Arc Nostra Gyalu harminc aug. Anno 1642. Georgius Rákoczi